1956-ra m�r megehet�sen j�l haladtak az MMZ m�rn�kei az E sorozattal. A terv az volt h a kocsik t�meg�t 36-r�l 30 tonn�ra cs�kkents�k, valamint max sebess�g�ket 75-r�l 90km/h-ra n�velj�k. Ezzel el tudt�k �rni hogy a k�vet�si t�vols�g is lecs�kkenjen. Szint�n a gy�r terve volt, hogy b�r �j technol�gi�kat alkalmaztak, �vente 130 kocsit sz�nd�koztak ebb�l a sorozatb�l gy�rtani.

1959 december�ben elk�sz�ltek a k�s�rleti kocsik is, �sszesen hat darab. Ezek  csak 1961-ben indultak pr�bafut�sra, aminek oka az volt, hogy a kocsisz�nben m�g p�r dolgot �t�p�tettek. �gy tervezt�k, hogy a kocsik sorozatgy�rt�sa 1963-ban indulhat meg, ez azonban meglehet�s beruh�z�sokat ig�nyelt a gy�r r�sz�r�l. T�bb automatiz�lt rendszert is m�k�d�sbe �ll�tottak.
Az E-sorozat tagjai meglehet�sen k�l�nb�ztek a r�gi sorozatokt�l. A menetdinamik�t, �s szerkezeti fel�p�t�st a kornak megfelel�en alak�tott�k ki: m�g a sebess�get v�g�l is 90 km/h-ra tudt�k n�velni, a terveknek megfelel�en a s�ly is lecs�kkent, igaz nem 30, hanem 31.7 tonn�ra. Tov�bb�, hogy az utasmozg�s �s -csere megk�nny�t�se �rdek�ben, az ajt�k sz�less�g�t 1128mm-r�l 1380mm-re b�v�tett�k, ami a mostaniakkal egyenl�.

Tov�bbi fontos �j�t�s volt, hogy a metr�k v�z�t alum�nium �tv�zetb�l kezdt�k �p�teni. Minden egyes kocsin 4 darab, egyenk�nt 68 kW-s motor kapott helyet, �s a kocsik �lettartam�t 35 �vre becs�lt�k; ezt nagyj�b�l siker�lt is teljes�tenie a gy�rnak, mert a kocsik egy j� r�sze mostans�g is forgalomban van/volt.

V�g�l a sorozatgy�rt�s '63 m�jusban megkezd�d�tt. A protot�pusok �s a sz�riakocsik k�z�tt akadt n�mi k�l�nbs�g, amely abban nyilv�nult meg, hogy m�g a prot�kn�l az ablakot v�zszintesen k�z�pen kett�osztott�k, valamint hogy az ablak befel� ny�lt. Ez a sorozatkocsikn�l m�r nem val�sult meg, azonban a korabeli ('68-as) f�nyk�peken l�that� hogy a hozz�nk �rkezett 100-103 -as kocsik is ilyen elrendez�s�ek voltak. A gy�r j�l haladt, m�g a '63-as �v folyam�n 120 darab kocsit sz�ll�tottak le a moszkvaiaknak, majd a k�vetkez� �vben tov�bbi hetvenet. Ez �vben (1964) a termel�si tervet felemelt�k 145 darabra, ami az�rt t�rt�nt mert k�t v�rosban is k�zeledtek a metr��p�t�s v�g�hez (Baku �s Tibilisi). Az �v tov�bbi t�rt�n�se volt, hogy n�h�ny darab E-t�pust Kievbe valamint Leningr�dba (Sztp�terv�r) k�ldtek. Akadtak azonban probl�m�k is: mivel a protot�pusokat nem tesztelt�k el�g alaposan, a m�r meg�p�tett kocsikon der�lt ki, hogy gondok voltak a v�zzal, ez�rt a sorozatot vissza kellett h�vni �talak�t�sra, ami persze egy csom� p�nzt �s id�t vett ig�nybe.

1965 sor�n megkezdt�k az E-sorozat� kocsik Tibilisibe val� sz�ll�t�s�t, majd nem sokkal k�s�bb (1967), Bakuba is meg�rkeztek a kocsik valamint n�mi alkatr�sz is, sz�m szerint 29. 1969 v�g�n befejez�d�tt az E-sorozat gy�rt�sa, �s �tt�rtek az Ez tervez�s�re �s gy�rt�s�ra.

Az �vek sor�n �sszesen 824 darab kocsit gy�rtottak le a t�pusb�l. �rdekes inform�ci�, hogy a leningr�di metr� k�l�n kocsikat kapott, melynek [ha j�l �rtelmeztem az eredeti sz�veget] valamilyen m�s f�krendszere volt, azonban erre nincs norm�lis inform�ci� sehol. Ezen sorozat t�pusa Em lett. A k�l�nb�z� jav�t�sok �s fel�j�t�sok sor�n siker�lt megoldani azt, hogy az els� f�jav�t�s 700.000 helyett csak minden 1.050.000 kilom�terenk�nt legyen esed�kes, majd a m�sodik 2.800.000 helyett 3.150.000 km-n�l legyen.

A t�pust v�g�l lassacsk�n kivont�k a forgalomb�l, t�bb hull�mban. Az els� p�ld�nyokat a 80-as �vek v�g�n, az utols�kat nemr�g selejtezt�k, igaz p�r darabjuk m�g most is j�r.