A budapesti viszonylatok sz�moz�sa

Alapj�ratok

Az alapj�ratok jel�l�se sz�mokkal t�rt�nik, bet�jelz�sek n�lk�l. Kor�bban az 1-100 tartom�ny volt az aut�busz-alapj�ratok�, a 101-200 pedig a gyorsj�ratok�. Ennek az 1976. �v v�g�ig fenn�ll� rendszernek az volt a hi�nyoss�ga, hogy maximum 100 alapj�ratnak tette lehet�v�, hogy �n�ll� sz�mjelz�st kapjon. 1976-ban be is telt az 1-100 tartom�ny, az �j j�ratokat ez�rt k�nytelenek voltak kieg�sz�t� bet�jelz�sekkel ell�tni. �gy p�ld�ul a 31C, vagy a 98Y bet�jelz�se ellen�re �n�ll� alapj�rat volt.

A 3-as metr� els� szakasz�nak �zembe helyez�se (1976. december 31.) j� alkalmat adott egy �j, rugalmasabb rendszer bevezet�s�re. Kialak�t�sakor arra t�rekedtek, hogy min�l kevesebb aut�buszt kelljen �tsz�mozni, �s azt is min�l logikusabban, hogy gyorsan megszokja az utaz�k�z�ns�g. �gy a gyorsj�ratok j�ratsz�ma azonos lett a nekik megfelel� alapj�rat�val (azaz 100-al cs�kkent), �s megk�l�nb�ztet� piros sz�nt kaptak (pl. a 138-asb�l piros 38-as lett). �gy felszabadult a 101-200 tartom�ny, mely lehet�v� tette, hogy az �j alapj�ratok is �n�ll� sz�mjelz�st kapjanak.

Az 1-200 tartom�ny tov�bb b�v�t�s�re 1993-ban ker�lt sor. Ekkor indult a 257-es �s a 297-es busz. A 257-es sz�m bevezet�s�re az�rt volt sz�ks�g, mert H�v�sv�lgyben 57-es jelz�ssel k�t k�l�nb�z� buszj�rat is k�zlekedett k�rforgalomban. Igaz, vonalvezet�s�k azonos volt, de az egyik �ramutat� j�r�s�val megegyez�, m�g a m�sik ezzel ellent�tes ir�nyba tette meg a k�rt, ez�rt nem volt mindegy az utasok sz�m�ra, hogy melyikre sz�lltak fel. E probl�ma felold�s�ra az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban k�zleked� 57-est �tsz�mozt�k 257-esre. (A 157-es jelz�s ugyanis m�r foglalt volt.) Hasonl� okok miatt sz�mozt�k �t R�koskerten az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban k�zleked� 97-es buszt 297-esre. E k�t eseten k�v�l 200-al kezd�d� j�ratsz�m alkalmaz�s�ra csak egyszer ker�lt sor: 1999-ben a D�li p�lyaudvar lez�r�sa idej�n j�rt 206-os jelz�ssel ideiglenes buszj�rat a Kelenf�ldi p�lyaudvarhoz.

A villamosoknak az 1-69, a trolibuszoknak pedig az e feletti tartom�ny jutott, �gy a villamosok �s a trolibuszok sz�moz�sa folytat�lagos lett. Szerencs�re nem fenyeget az a vesz�ly, hogy a villamosoknak nem lenne elegend� ez a 69 hely, hiszen enn�l j�val kevesebb viszonylat van, s mostan�ban nem is indulnak �jak. Az 1-69 tartom�nyon k�v�l csak rendk�v�li, ideiglenes villamosok kaptak sz�mjelz�st: 1996-ban a 100-as �s 100Y villamosok, melyek a 100. jubileumi BNV idej�re kapt�k az �j viszonylatsz�mot (eredetileg 29-es �s 29Y villamosok voltak); valamint 1999-ben a 80-as villamos, mely a D�li p�lyaudvar lez�r�sa alatt vitte az utasokat az Etele t�rre, a Kelenf�ldi p�lyaudvarhoz.

A trolibuszok sz�moz�sa az�rt kezd�dik 70-el, mert a h�bor� ut�n a trolibusz-k�zleked�s 1949. december 21-�n, Szt�lin 70. sz�let�snapj�n indult �jra. Ennek eml�k�re kapta az els� trolibusz-viszonylat a 70-es jelz�st. Hasonl� “sz�moz�si m�dszert” a villamosokn�l is alkalmaztak m�r. Az 1950-ben elk�sz�lt �rp�d h�don kereszt�lvezet� els� villamosvonal az�rt kapta a 33-as sz�mot, mert 1950-ben �nnepelt�k a nagy okt�beri szocialista forradalom 33. �vfordul�j�t. R�ad�sul az els� menetet teljes�t� villamos p�lyasz�m�t 1879-re v�ltoztatt�k, ugyanis Szt�lin 1879-ben sz�letett.

Gyorsj�ratok

A gyorsj�ratok �ltal�ban az alapj�rattal azonos vonalon k�zlekednek, de csak a nagyobb forgalm� meg�ll�kban �llnak meg, �gy az alapj�ratn�l gyorsabb k�zleked�st biztos�tanak. Legt�bbj�k csak cs�csid�ben k�zlekedik, ugyanis ekkor a s�r�bb j�ratk�vet�s miatt nem kell att�l tartani, hogy a gyorsj�rat �ltal kihagyott meg�ll�kban sokat kell v�rni az alapj�ratra. Egyes gyors�ratokhoz viszont nem tartozik alapj�rat, ezek �n�ll� viszonylatok, s �ltal�ban eg�sz nap k�zlekednek (p�ld�ul a 76-os gyors). Egyes gyorsj�ratokhoz pedig ugyan tartozik alapj�rat, de azzal el�g r�vid a k�z�s szakaszuk, ez�rt ezek is �n�ll� j�ratnak mondhat�k (ilyen a 193-as gyors).

Az els� gyorsj�rat 1950-ben indult, s a De�k t�r �s a Pasar�ti t�r k�z�tt k�zlekedett 105-�s jelz�ssel. �m a kedvez�tlen tapasztalatok miatt n�h�ny h�nap m�lva meg is sz�nt. Azt�n egy kis sz�net k�vetkezett, majd 1959-t�l ism�t ind�tottak gyorsj�ratokat. Els�k�nt a pestl�rinci 135-�st, melyet sz�mos t�rsa k�vetett.

A gyorsj�ratok jel�l�s�re kezdetben a 101-200 tartom�nyt haszn�lt�k, a hozz�juk tartoz� alapj�ratn�l 100-al nagyobb sz�mot kapt�k. Az �j, jelenleg is �rv�nyes rendszert 1976-ban vezett�k be. A gyorsj�ratok j�ratsz�ma ekkor az alapj�rat�val azonos (azaz 100-al kisebb) �s piros sz�n� lett, mely k�r� piros keret ker�lt. (A keretre a sz�nt�veszt�k miatt van sz�ks�g.) �m e rendszernek is megvan a maga hi�nyoss�ga, m�gpedig az, hogy a sz�mjelz�shez egy sz�n is tartozik. Ennek a felold�s�ra szokt�k a gyorsj�ratok jel�l�s�re a GY bet�t is alkalmazni (pl. a piros 98-ast jel�lhetj�k 98GY-nek is).

A 90-es �vekben a cs�kken� cs�csidei utassz�m, valamint az �lland�sul� belv�rosi forgalmi torl�d�sok oda vezettek, hogy sz�mos gyorsj�rat�t megsz�ntette a BKV. Napjainkban ez�rt a kor�bbin�l sokkal kevesebb gyorsj�rat k�zlekedik.

Bet�tj�ratok

A bet�tj�ratok �ltal�ban az alapj�rat forgalmasabb szakasz�n k�zlekednek, az alapj�rattal azonos �tvonalon. Jel�l�s�kre az A, B �s C bet�ket haszn�lj�k (pl. 59A, 87B, 50C). Napjainkban m�r csak A jelz�s� bet�tj�ratok k�zlekednek. Az utols� B jelz�s� (a 87B) 1995-ben, az utols� C jelz�s� (az 50C) pedig 1985-ben sz�nt meg. Ilyen (B �s C) jelz�sek alkalmaz�s�ra csak rendk�v�li j�ratok eset�n ker�lhet sor (pl. a rendk�v�li temet�i 38B j�rat). Budapesten l�tezik k�t gyorsj�rati bet�tj�rat is: a gyors 25A �s a gyors 44A.

Mostan�ban a bet�tj�ratok egy r�sze elvesztette bet�tj�rat szerep�t, s alapj�ratnak l�pett el�. �gy p�ld�ul a 7A, 13A, gyors 25A �s 82A busznak �n�ll� vonalszakasza is van az A jelz�se ellen�re. S�t, a 38A j�rathoz nem is tartozik alapj�rat, mert a 38-as 1996-ban megsz�nt.

Expresszj�ratok

Az expresszj�ratok olyan j�ratok, melyek csak a k�t v�g�llom�sukon (vagy azok k�zvetlen k�zel�ben) �llnak meg. Jel�l�s�kre 1976-ig az alapj�ratn�l 100-al nagyobb sz�mot, valamint az ez ut�n �rt E bet�t alkalmazt�k. Az els� expresszj�rat 1973-ban indult 156E jelz�ssel a Moszkva t�rt�l H�v�sv�lgybe. A kedvez� tapasztalatok nyom�n m�g abban az �vben beindult a 173E a Baross t�rt�l �jpalot�ra, valamint a 154E a Bor�ros t�rt�l Pestimr�re. 1974-ben k�t expressz-viszonylatot szerveztek: a 120E a H�s�k ter�t�l ment �jpestre, a 161E pedig az �rs vez�r ter�t�l R�koskereszt�rra. A 120E n�h�ny h�nap ut�n meg is sz�nt, pontosabban gyorsj�rat (120-as) lett bel�le. A Kosztol�nyi Dezs� t�rt�l �rmez�re 1975-ben indult a 141E.

1976-ban �tsz�mozt�k az expresszj�ratokat is, az�ta az alapj�rattal azonos (azaz 100-al kisebb) a j�ratsz�muk, de piros sz�n�, s ezt k�veti az E bet� (�gy lett p�ld�ul a 154E-b�l piros 54E). Az utols�k�nt ind�tott expresszj�rat, a 40E 1982-ben indult, s a M�ricz Zsigmond k�rt�rt�l ment Buda�rsre.

Napjainkra sajnos a 61E kiv�tel�vel mindegyik expresszj�rat megsz�nt. Az 54E (melynek Bor�ros t�ri v�g�llom�sa id�k�zben �tker�lt a Hat�r �ti metr��llom�shoz) �s 40E buszokkal p�rhuzamosan gyorsj�rat is j�rt. A 90-es �vekre nyilv�nval� lett, hogy az egyre ritkul� alapj�ratok mellett nem c�lszer� fenntartani egyszerre gyors- �s expresszj�ratot is. Az 54E-t 1991-ben, a 40E-t pedig 1995-ben sz�ntett�k meg. A 41E 1991 �ta lakoss�gi k�r�sre meg�ll a Sasadi �tn�l is, �gy elvesztette expressz jelleg�t. Jelenleg gyorsj�ratk�nt (41GY) k�zlekedik. A 73E szint�n gyorsj�ratt� v�lt”, m�ghozz� jelent�sen meg is hosszabbodott. Bel�le lett 1994-ben a 173GY, mely k�zvetlen eljut�st biztos�t az �jpalotaiaknak a v�ros k�zpontj�ba, valamint D�l-Bud�ra. Az 56E 1999-ben, az �j h�v�sv�lgyi v�g�llom�s �tad�s�val sz�nt meg, ugyanis nem volt c�lszer� az 56-os villamossal p�rhuzamosan expresszj�ratot is fenntartani. Helyette gyorsj�rat (56GY) indult az 56-os �s az 56E buszj�ratok �sszevon�s�val.

�jszakai j�ratok

Az �jszakai j�ratokra a sz�mjelz�s�k melletti � bet� h�vja fel a figyelmet. Ma m�r csak aut�buszok k�zlekednek �jszaka, az �jszakai villamosokat mindenhol buszokkal v�ltott�k fel. Erre sok helyen eml�keztet a villamos helyett beind�tott aut�busz sz�ma is (pl. a 49� villamos helyett most 49� busz j�r). M�s �jszakai j�ratok a vel�k k�zel azonos �tvonalon k�zleked� nappali j�rat sz�m�t kapt�k, term�szetesen � bet�vel (pl. a 3�, 61�), vagy az enn�l 100-al nagyobb sz�mot, szint�n � bet�vel (pl. a 179�). Az �jszakai j�ratok lehet�v� teszik a legfontosabb �tvonalakon az �jszakai t�megk�zleked�st. Ma m�r majdnem minden ker�letbe el lehet jutni vel�k, igaz el�g nagy az �jszakai h�l�zat �ltal lefedetlen r�sz.

A hivatalos �jszakai j�ratokon k�v�l a BKV szolg�lati j�ratokat is ind�t �jszaka, melyek a BKV-s alkalmazottak �jszakai hazajut�s�t biztos�tj�k a gar�zsokb�l, valamint a hajnali eljut�sukat oda. A szolg�lati j�ratok h�l�zata sokkal s�r�bb, mint az �jszakai j�ratok�, s�t, m�g olyan helyekre is eljutnak, ahol nappal nincs BKV-k�zleked�s (pl. �rdre). N�h�ny kiv�telt�l eltekintve sajnos nincsenek meghirdetve az utaz�k�z�ns�g sz�m�ra, �gy nincs r� garancia, hogy felveszik a meg�ll�ban v�rakoz� utast. Ez al�l kiv�telt egyel�re csak nagyon kev�s szolg�lati j�rat jelent, melyeket hivatalosan is meghirdetett a BKV az utasok sz�m�ra. (Pl. egyes trolik szolg�lati j�ratai, valamint a szentendrei �s g�d�ll�i H�V-ek, �s a 40-es �s 56GY buszok vonal�n k�zleked� szolg�lati aut�buszok.)

Az 56GY vonal�n k�zleked� szolg�lati j�rat k�l�n j�ratsz�mot is kapott, �gy napjainkban 956-os jelz�ssel viszi az utasokat. Ezzel tov�bb b�v�lt az aut�buszok sz�moz�s�ra haszn�lt tartom�ny: 900-al kezd�dik azoknak az �jszakai j�ratoknak a sz�ma, melyek nem eg�sz �jszaka, hanem csak bizonyos id�pontokban k�zlekednek.

Villamosp�tl� j�ratok

A villamosp�tl� j�ratok a villamosokat helyettes�tik �zemzavaruk, illetve v�g�nyz�ruk idej�n. E j�ratok a p�tolt villamos sz�m�t kapj�k, valamint ut�na egy V bet�t (pl. 59V). El�fordulhat, hogy egyszerre t�bb viszonylatot is p�tolnak, ilyenkor t�bb sz�mot is kaphatnak (pl. 47-49V).A villamosp�tl� buszok ir�nyt�bl�ja gyakran s�rga sz�n�.

A p�tl�buszok az esetek t�bbs�g�ben id�szakos j�ratok (n�h�ny napig, vagy h�tig k�zlekednek), de egyes esetekben enn�l sokkal hosszabb ideig (t�bb �vig) is p�tolhatj�k a k�t�ttp�ly�s k�zleked�st (pl. ilyen volt a 3V, a 33V; vagy napjainkban a 67V).

Egy�b bet�jelz�sek

Az Y jelz�s az �n. fon�d� (le�gaz�) j�ratok� volt (pl. 35Y). E j�ratok egyik v�gpontja, valamint vonalszakaszuk egy r�sze azonos volt az alapj�rat�val. 1976-ban az Y jelz�s� j�ratokat �tsz�mozt�k, a 101-200-as tartom�nyban kaptak helyet (pl. a 13Y-b�l 113-as lett). Az Y jelz�s, igaz 1976-ban megsz�nt, m�gis megmaradt egy villamosvonaln�l, a 29Y-n�l, mely a BNV idej�n h�tv�geken k�zlekedett a Baross t�r �s a BNV f�bej�rata k�z�tt. E j�ratot (a 29-es villamossal egy�tt) az ut�bbi n�h�ny �v BNV-jei alatt a BKV sz�k�s anyagi helyzete miatt nem ind�totta be. Sajnos a r�vid, �n�ll� szakaszukr�l m�r a fels�vezet�k is hi�nyzik.

Egy�b kieg�sz�t� bet�jelz�sek haszn�lat�ra csak kiv�teles esetekben ker�lt sor, p�ld�ul a 37-es buszn�l. Az Erd�alja �tig k�zleked� buszok a 37E jelz�st kapt�k, a M�ramaros �tig a 37M j�rt, a Jablonka �tig pedig a 37J. Napjainkban az Erd�alja �tig �s a M�ramaros �tig a 137-es, a Jablonka �thoz pedig a 37-es viszi az utasokat.

�rdemes m�g sz�lni a 8M buszr�l is. E mentes�t� j�rat (innen az M jelz�s) 1996-ban, a Buda�rsi �ti v�zvezet�kcsere ideje alatt j�rt a D�li p�lyaudvart�l a Gazdagr�ti lak�telepre. Mivel a v�zvezet�kcsere helysz�n�t elker�lte, gyorsabb eljut�st biztos�tott a lak�telep lak�inak, mint a t�rs�gben k�zleked� t�bbi j�rat.

Az el�bb eml�tett bet�jelz�sek teh�t m�r mind megsz�ntek, de nem oly r�g indult egy �j aut�buszj�rat k�l�nleges bet�jelz�ssel. A 156H aut�busz csak h�tv�g�n, sportol�sra alkalmas h� eset�n k�zlekedik, ez�rt H a jelz�se. E j�rat tulajdank�ppen a m�r r�g�ta k�zleked� 156-os busz, mely az eml�tett id�szakokban meghosszabb�tott �tvonalon viszi az utasokat.

Bet�jelz�ses j�ratok

A BKV sz�m helyett bet�jelz�ssel jel�lte a d�jszab�si korl�toz�ssal k�zleked� j�ratait. R�juk a b�rletek nem voltak �rv�nyesek. Ilyen busz volt a D (Szabads�g-hegy - J�nos-hegyi kil�t�), a H (Feny� Gy�ngye - H�rmashat�r-hegy), a piros J (Moszkva t�r - J�nos-hegyi kil�t�), valamint a piros V (Clark �d�m t�r - Budav�ri palota). A D, a H �s a V 1985-ben sz�mot kapott (190, 129, 116), a J megmaradt bet�jelz�ses busz. �m k�s�bb egyik�k sem ker�lhette el a megsz�ntet�st, �gy ma m�r nem k�zlekednek.

�rdemes m�g megeml�teni a piros SI jelz�s� buszt (mely sportol�sra alkalmas h� eset�n vitte fel a s�el�ket a Batthy�ny t�rt�l a Normaf�hoz), valamint az �n. h�tv�gi telkesj�ratokat is, melyek a k�vetkez�k voltak: piros T1 (De�k t�r - T�r�kb�lint), piros T2 (Moszkva t�r- Solym�r), piros T3 (Moszkva t�r - Nagykov�csi) �s a piros T4 (M�ricz Zsigmond k�rt�r - Di�sd). E j�ratok is sajnos mind megsz�ntek.

Bet�jelz�ses j�ratok az eml�tetteken k�v�l voltak m�g b�ven az elm�lt j�n�h�ny �vtized folyam�n. P�ld�ul nem is sz�ltam m�g az egykori sz�nh�zj�ratokr�l (melyek jel�l�s�re az Sz bet�t �s egy m�g��rt sz�mot alkalmaztak), az egyetlen �jszakai bet�jelz�ses j�ratr�l, a C-r�l (mely a margitszigeti casino vend�geinek biztos�tott t�megk�zleked�st �jf�l �s 1 �ra k�z�tt), �s m�g sorolhatn�m sok�ig. �m a sz�m helyett bet�vel j�ratok sajnos mind megsz�ntek. Napjainkban maximum rendk�v�li j�ratokn�l tal�lkozhatunk vel�k, pl. a V gyors jelz�s� villamosp�tl� gyorsj�ratn�l, mely 1996 nyar�n a Feh�rv�ri �ti �s Nagyk�r�ti v�g�nyz�rak idej�n k�zlekedett.

N�vvel ell�tott j�ratok

�jdons�gnak sz�m�tanak a sz�m helyett n�vvel ell�tott j�ratok. A kilencvenes �vek els� ilyen buszj�rata a V�rbusz volt, melyet kicsit k�s�bb a P�lus Center c�lj�rat (a mai P�lus-busz) k�vetett. Az ut�bbi �vek sor�n egyre gyakrabban tal�lkozhatunk hasonl� viszonylatokkal, hiszen �jonnan beind�tott j�ratainak a BKV Rt. mostan�ban legt�bbsz�r sz�m helyett nevet ad. Ilyen j�rat p�ld�ul a T�t�ny-busz, a Rept�r-busz, az Alacska-busz �s m�g sokan m�sok.